Ha megosztod, megoldod.

A Járókelő oldal 2012 óta segít a városlakóknak abban, hogy bejelenthessék a kátyúkat, letört szemeteseket, lekopott zebrákat és egyéb közterületi problémákat a lakóhelyükön.

Élhető Budapest: fejsze kell, vagy orvosi szike?

Élhető Budapest: fejsze kell, vagy orvosi szike?

2019. január 04. - Járókelők

A magyar média idén ősszel kapta fel a „Sétáló Budapest” gondolatát, mikor Puzsér Róbert publicista bejelentette, hogy indul a főpolgármesteri székért. A sétáló város víziójáról, egy élhetőbb, emberi léptékű Budapestről és a területben lévő lehetőségekről beszélgettünk Balogh Samu Márton várostervezővel.

dsc_0344.JPG

A „Sétáló Budapest” gondolatát idén ősszel, Puzsér Róbertnek köszönhetően kapta fel a média. Mi a véleményed általánosságban a „Sétáló Budapest” programjáról?

Szerintem nem mindegy, hogy mit értünk ez alatt: egy víziót, vagy ennek azt a konkrét formáját, amit Puzsér Róbert megfogalmazott a médiában? Ez egy létező vízió máshol is, szerte Európában. Amit szerintem fontos leszögezni, hogy Puzsérnak nagy érdeme, hogy sikerült egy szakmai témával tematizálnia a közéletet. Emellett az irány is nagyon jó: kevesebb gépkocsi, sokkal több gyalogos és kerékpáros forgalom. Szerintem azonban van két alapvető probléma a Puzsér-féle modellel: az egyik az, hogy ez egy belvárosközpontú koncepció. A város egészét tekintve egy kis területet érint csupán közvetlenül. A másik probléma meglátásom szerint az, hogy belelép a kizárólagosság hibájába. Azt gondolni, hogy egy városi térben kizárólagosságra kell törekedni, tehát egy tér vagy csak az autóké, vagy csak gyalogosoké, és nem gondolni arra, hogy itt időben és térben is lehet más-más funkciókra használni, rossz megközelítés. Például nem biztos, hogy a budapesti rakpartokat ugyanarra kell használni hétköznaponként csúcsforgalom idején, mint mondjuk esténként vagy hétvégén. De ezek mind kezelhető problémák.

Én abszolút amellett vagyok, hogy a belvárosi autóforgalmat vissza kell szorítani, de nem gondolnám, hogy meg kell szüntetni. Meg kell találni az egyensúlyt. A város élhetővé válása a nem kizárólagosságra törekvő, egészséges arányok megtalálásával érhető el. Ezeket az arányokat megtalálni azonban nehéz feladat. Én úgy érzem, hogy ezt a roppant bonyolult, nagyon érzékeny témát Puzsér egy fejszével akarja megoldani, holott sokkal inkább orvosi szikére lenne szükség.

Szakmai szempontból hogy látod, mennyire megvalósítható, hogy a belváros összefüggően sétálhatóvá váljon?

Először is külön kell választani, hogy megvalósítható-e, és hogy érdemes-e megvalósítani. Azt, hogy arra a területre, amit ő kijelölt, gépkocsik egyáltalán ne hajthassanak be, szerintem nem érdemes megvalósítani. Abban valóban van lehetőség, hogy egyes területek logisztikai ellátását nem légszennyező, hanem környezetbarát eszközökkel lássák el (pl.: elektromos furgonok, teherbicikli), azonban valamilyen módon kell lehetőséget adni a terület gépkocsikkal való feltárhatóságára. Az, hogy sok utca sétálóutca legyen, az jó! Az hogy, valahány éven belül belsőégésű motoros járművel ne lehessen behajtani bizonyos körzetekbe, az is nagyszerű irány. De az, ha belváros nem lenne feltárható tűzoltóautóknak, mentőknek, szállítmányozóknak, nem lenne ideális. Gondoljunk csak arra, hogy mi lenne, ha valaki éppen költözik, és a bútorait kell szállítania. Vagy egy férjnek, aki éppen vinné a feleségét a kórházba, mert beindult nála a szülés. Egy csomó eset van, amire a legpraktikusabb megoldás az autó.

Ez a fejsze vagy szike dilemmája: sokszor van az, hogyha beleugrunk egy nagyon radikális megoldási tervbe, az a visszájára sül el.

Jó példa erre a BKK buszoknál az „elsőajtós felszállás” rendszere. A 2010-es évek elején kezdték el ezt a programot a BKK-nál. Ha annak idején minden vonalon egyszerre vezetik be, elsöpörte volna őket a népharag; pont ezért fokozatosan vezették be. Először csak a kevésbé fontos vonalakon, majd így tovább. Már hosszú ideje működik ez a program, és kijelenthető, hogy sikeres. Nagyon bonyolult, összetett dolog a város, okosan kell csinálni mindent vele kapcsolatban. Nem lehet ész nélkül a falnak rohanni.

3_1_of_1.jpg

Balogh Samu Márton várostervező

Tehát akkor szerinted ez egy nagyon hosszú folyamat, aminek csak sok év múlva lesznek meg az eredményei?

Be lehet vezetni most is radikális változásokat. Például azt meg lehetne csinálni, hogy a belvárosban (vagy akár az egész városban), a fontos főutakon kívül mindenhol 30 km/h-val lehessen csak haladni. Ez például egy sokkal szofisztikáltabb eszköz, mégis rövidtávon óriási eredményei lennének: csökkenne a balesetek száma és a kimenetelük súlyossága, vonzóbbá válnának az utcák a biciklizők és gyalogosok számára stb.

Milyen alternatívái vannak a város élhetőbbé alakításának?

Budapesttel van egy alapvető probléma. A város szerkezete úgy néz ki, hogy van egy belső, magas sűrűségű és beépítettségű városmag, körülötte pedig a külső részek szétfolynak. A külváros a paneleken túl, főleg kertes házas területekből áll, és ezek sokszor alvó városként működnek. Aki hozzám hasonlóan külkerületekben lakik, bizonyára meg tudja erősíteni, hogy egy csomó olyan dolog van, amit az ember nem tud elintézni helyben, hanem be kell mennie érte a belvárosba. Oda köti az emberek többségét a munkája, a szórakozási lehetőségek, és többnyire közösségi életet is ott élünk. Ez a jelenség a nagy távolságok miatt generálja az autós közlekedés szükségességét. A gyors közösségi közlekedés nincs ténylegesen megoldva, ezért autóznak sokan.

Ha azt akarjuk elérni, hogy Budapesten kerékpározzanak és sétáljanak az emberek, vagy közösségi közlekedést használjanak, olyan várost kell létrehozni, ahol az embereknek nem kell nagyon nagy távolságokat áthidalni a napi rutin szintjén. Ha az ember meg tudja azt csinálni helyben, a kerületén belül, hogy elviszi a gyerekeit iskolába, bevásárol, ügyeket intéz, majd elmegy kávézni vagy moziba, nem lesz szüksége autóra, mert nem kell nagy távolságokat megtennie. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem lehetnek ügyei a város egy teljesen másik pontján, de ha lehetővé tesszük, hogy a mindennapi rutin részeit el lehessen intézni mindenkinek a saját környékén, akkor megtaláltuk a kulcsot a Sétáló Budapesthez: kisvárosokat kell teremteni a nagyvárosban. Ez azonban egy sokkal nehezebb és sokkal hosszabb dolog, sőt, rengeteg minden el van már rontva. A város jelenlegi állapotában sok hajó már elúszott.

Mire gondolsz konkrétan?

Nem volt igazán szabályozva a város fejlődése. Konkrét példákat említve: ha az M0 autópálya mentén óriási bevásárlóközpontokat építünk, akkor rákényszerítjük az embereket, hogy oda autóval menjenek. Ha mindenki oda fog járni, akkor el fog halni a helyi kiskereskedelem, így nem lesznek üzletek gyalogos vagy kerékpáros távolságra, hanem autóval a messzebb lévő plázába kell menni bevásárolni. Hollandiában például iszonyú szigorú szabályozások van erre.

De visszatérve a kisváros a nagyvárosban koncepcióra: sok európai városban működik ez a modell. Én például éltem egy ideig Amszterdamban, a város egyik déli, külső részén, ahol minden, a napi rutinhoz szükséges szolgáltatás sétányi távolságra volt elérhető a lakásomtól. Budapest esetében ez csak a belváros adottsága. Ha ott lakik az ember, megteheti, hogy csak gyalogosan, vagy kerékpárral közlekedik, mert minden ott van a közelben. Ezt kéne kiterjeszteni a város többi részére is.

dsc_0373.JPG

Ha jól sejtem ez a „kisváros a nagyvárosban” koncepció megvalósítása óriási beruházásokat igényelne. A városvezetést azonban az anyagi keretek korlátozzák. Milyen költséghatékony módjai vannak Budapest élhetőbbé alakításának?

Manapság olyan óriási beruházások vannak folyamatban Magyarországon, hogy az elfogadhatatlan indok, hogy nincs anyagi forrás valamire. Pénz arra van, amire akarják.

Viszont szakítani kéne már azzal a nézőponttal is, hogy majd ha jön valami gigantikus beruházás, az jobbá teszi az életünket és minden meg lesz oldva. Ezzel persze nem azt mondom, hogy nincs szükség nagy beruházásokra, de sok esetben több haszna van számtalan kicsi beruházásnak a város különböző pontjain. Barcelonát a '80-as években például egy olyan programmal újították meg, amelynek száznál több kicsi köztér felújítása volt a része. Ennek aztán az lett az eredménye, hogy kellemesebb közösségi terek jöttek létre, a város hangulatosabb lett, és ezzel együtt élhetőbbé vált.

Tehát rengeteg haszna tud lenni a több száz milliárdos beruházásoknak is, de én inkább apróbb beavatkozások végiggondolt sorozatát szeretném látni. Például a külvárosból a belvárosba tartó biztonságos bicikli utakat – nem biciklisávokat!

De ezeken túllépve is sok minden elő tudná segíteni a városi tér élhetőbbé tételét, ami pusztán szabályozás kérdése lenne. Például az, hogy az agglomerációban minden külterületet felparcelláznak, és tömegesen húznak fel oda kertesházakat, vagy a már említett bevásárlóközpontok építése az autópályák mentén, mind borzasztó hatással vannak a városra, amik egyszerű szabályozás útján is megoldhatók lennének.

Az viszont fontos, hogy minden átalakítás a lakosság közreműködésével történjen. Partnerként kell kezelni az érintetteket… az átalakítás a lakókkal szemben nem jöhet létre. Ez a várostervezésben nagyon fontos!

Körülbelül milyen időtartamot venne igénybe az infrastruktúra átszervezése és az új városmodell pályára állítása?

Attól függ, hogy milyen szinten. Valószínűleg ennek nem is lenne soha végállapota, hanem ez egy irány, ami felé tartani kell a várostervezésben. Nyilván itt évtizedekről van szó. Ahogy említettem, Budapest esetében már sok lehetőség elúszott, így ezt csak egy nagyon lassú átalakulási folyamatként képzelhetnénk el.

Kis központokat azért létre lehet hozni, nem?

Igen, csak ugye ennek az a menete, hogy a szabályozási hátteret módosítom, és a beruházásokat úgy alakítom, hogy a város ebbe az irányba változzon. Ami viszont egy nagyon hosszú, több évtizedes folyamat. Ez jelentené a külkerületek és az agglomerációs városok átalakulását, egyéni, önmagukban is létezni képes kisvárosokká; és itt külön kiemelném az agglomerációt, hiszen a funkcionális Budapest nem ér véget a Budapest-táblánál.

Csak meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy ez a folyamat elindulhasson.

Milyen lehetőségeket, milyen innovációs teret látsz még szakmai szempontból Budapestben?

Azt kell, hogy mondjam egy kis pátosszal, hogy Budapest a maga kategóriájában Európa TOP 3 legszebb városa között lehetne. Az adottságai páratlanok: a Budai-dombvidék, a Pesti-síkság, közte a Duna, és ráadásul úgy, hogy a folyó központi helyen, központi szereppel bír a városon belül.

Sajnos Budapest már sok szempontból visszafordíthatatlanul elment egy irányba, de ennek ellenére abszolút megvan benne a potenciál, hogy egy sokkal élhetőbb várossá váljon. Hatalmas lehetőségek vannak Budapestben.

Az igazi erőforrást, az igazi lehetőséget azonban a városban a lakók jelentik. Azt kell elérni, hogy törődjünk a városunkkal. Ennek pedig két oldala van: egyrészt a városvezetésnek teret kell engednie a városlakóknak a beleszólásra, a városlakóknak pedig felelős és aktív módon ebben részt kell venniük. Ez a lényege az egésznek.

Az interjút Szeverényi András, az ELTE szabadbölcsész szakos hallgatója készítette
Fotók: Balogh Samu Márton

A bejegyzés trackback címe:

https://jarokelok.blog.hu/api/trackback/id/tr8014534362

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bozon 2019.01.05. 08:30:48

Kedves Járókelők, kedves Balogh Samu Márton!

A Sétáló Budapest program írását vezetem, és nagyon köszönöm ezt az interjút! Nagy örömmel olvastam, mert a benne felsorolt problémák alapján körülbelül olyan, mintha az eddig elvégzett munkánk idevágó fejezeteinek megrendelőlapja lenne. Nyilván nem egy kísérteties egyezésről van szó, hanem egyszerűen tényleg ilyenek Budapest és az agglomeráció problémái.

A címben feltett kérdésre is megvan a válasz: mindkettő kell. A vízió a fejsze, a programírók a szikék.

A program pillanatnyi állapotát persze még nem publikálásra szánjuk, de szívesen adunk nektek betekintést.

kkkchris 2019.01.05. 09:56:37

en eleg radikalis megoldasokat vezetnek be. blokkolnam a kiaramlo embereket az agglomeracioba mert nonszensz hogy utana pl naponta valaki mogyorodrol egyedul jar at dolgozni budara autoval vegigpofogve a varost. a masik hogy az agglomercio se birja ezt, pl zsambeki medence. miert van az autosoknak tobb joga ahhoz hogy pofogjenek raadasul dizellel, mint nekem ahhoz hogy elhetobb es tisztabb legyen a levegom? es relative belvarosikent ne az atmenok forgalma blokkolja a helyi kozlekedesemet... nagyon durva mar ez a folyamat es mindenki csak hummog hogy hat igen dugo dugo hatan de azert beall mindenki a sajat autojaval...

midnightcoder2 2019.01.05. 10:30:02

@kkkchris: Én úgy indítanék, hogy mindenm kutyatulajdonos csengessen szépen be havi 5000 forintot kutyánként a kasszába. Ebből pedig meg lehetne fizetni egy rakás hajléktalant, és ezek szépen összeszednék a szemetet,a kutyagumit. Egy füst alatt megoldaná a hajléktalanprobléma nagy részét és nem lenne tele a város kutyaszarral. Ráadásul a kutyák száma is csökkenne. Miért van egy kutyásnak több joga ahhoz, hogy teleszarassa a várost, mint nekem hogy tiszta környezetben közlekedjek ? És míg az autótulajok szénné vannak adóztatva, a kutyások szart sem fizetnek semmire.

kkkchris 2019.01.05. 10:38:11

@midnightcoder2: az adozasrol annyit hogy a bpn kozlekedok jo resze hivatalosan videki lakcimu es pl fele annyi kotelezot sem fizet mint en budapestikent. de egyetertek a kutyas tervvel is. persze ott a masik fele hogy 10 eve latni lehetett ezt es fejleszteni a hevet vonatot stb hogy ne kelljen autot hasznalni.

midnightcoder2 2019.01.05. 10:53:10

@kkkchris: A BKV sok helyen kiváló alternatíva, de jó pár hely van Budapesten belül is, ahol elég ritkán jár a BKV, és ha többször kell átszállni, ez elég durva ingadozást tud produkálni a menetidőben. A másik probléma a tömegközlekedéssel a kosz, bűz, szemét. Sajna így télen elég sok hajléktalan használja ezeket melegedőnek, és elég sok az a pumpen pozitív utastárs is aki otthagyja a félig kiürített sörösdobozt/üveget. Ez nem minden járaton ilyen szar, de vannak nagyon ciki villamosjáratok, ahol madár sem nagyon jár nem hogy BKV ellenőr. Mert amúgy minek is: ha leszállít egy hajléktalant, az visszaszáll a következő kocsira.

tükörfúró 2019.01.05. 11:33:46

Ennyi sötétzöld bulshit fasságot régen nem olvastam.

Mesterséges dugók, 30-ra korlátozások, csupa olyan fasság, ami nem kerül pénzbe, de el sütni a szokásos "jajbaleset" meg "élhetetlen" stb paneleket.

Aztán amikor már a mentő is 20perce bőgő szirénával áll a dugóban, mellette a bűnesethez széguldó rendőr meg a politikus is, akkor újragpondolják, ahogy a tarlós-vitézy korszak legsötétebb közlekedés ellehetetlenítő korszakának vége is egy mindehol szétóbégatott "autóspárti" "konszolidáció" lett.

Mikor rájöttek, baszki ez nem reform, ez egy politikai öngyilkosság, hogy a sétálónak kikátott belvárosi utcákban 7-11 és 14-19 áll a zakatoló, CO okádó, lépésnél lasabban haladó dugó az év 365napjából 280on.

Amig P+R parkoló nincs (igen, ez milliárdos ráfordítás lenne, jóreggelt!) amíg a bkv a máv fővárosi mini megfelelője, vagy jön busz, vagy nem, vagy van épp metro, vagy nincs, vagy felférek vagy nem, addig bizonyos réteg akkor is autózni fog, ha a fene fenét eszik.

Egyébként meg nem a politikai szándék, hanem a különböző kenőpénz mafiák mozgatják ezt is, mint idehaza mindent, mg lehet nézni mi az ami mindehol azonnal a terület 30-40%-t elfoglalja, ha sétáló ha nem.
Ja a vendéglátós maffia és tereszaik, fel nem tudom fogni, olyan helyek a belvárosban, ahol májustól deceberig soha 3 embert nem látok kint ülni, mi alapján tartanak fent dupla pótkocsis kamion alapterületű teraszokat.

VAGY, minden p+r és könnyen közlekedhető ingyenprkoló fő megfúrója, a parkoló maffia. Ahol az állami területen álló autós éves szinten százmilliárdot fizet, ja nagyrézse nyilván haveri maffia magánzsebbe megy, kenőpénzekért cserébe, okosba.

Azután nincs min meglepődni, hogy a jobb közlekedés és a p+r egy álom. Ez is a gyökerétől rohad, ami azt a szuvasodást ki nem szedik, lehet fényezni meg csillogóra álmodni, soha nem lesz semmi érdemleges.

A hajléktalan kérdés is egy huzdmeg-ereszdmeg téma, a gyökernél 100milliárdos maffia húzza hasznait amikor az emberek alól kiszedik a lakást, az állam meg olyankor nagyon liberális, jaj hát igen, elvesztette lakását, felnőtt ember, mit is tehetnénk, ez kapitalizmus.

Aztán amikor eleven hullaként még 25évet az utcán rohad, és 2222drága problémát okoz, ja az ne legyen, de ugye nem tudunk mit kezdeni vele, mert akinek már minden mindegy, oda jutott, azzal mit lehetne kezdeni.

akakukk 2019.01.05. 14:06:55

A P+R parkolok epitese mindig egy tyuk-tojas problema. Mert hogy legyen p+R parkolo, ja de arra meg nincs penz. Be kell vezetni a ketszintu dugodijat aztan a bejovo penzbol lehet epiteni. Minden behajtaskor tessek csengetni, aki autozni akar. Tul olcso az autozas, mert annak valos koltsegeit nem (csak) az autosok fizetik.

lenörd hofstadter 2019.01.05. 14:38:30

Fura, mintha a sötétzöld lózungvadászok végre kezdenék felfogni, hogy az élhetőséghez fokozatosan kell átalakítani a várost.
Mi történt, bevettetek valami agyserkentőt?

tükörfúró 2019.01.05. 15:11:43

@akakukk: Van adó a benzinben, és még annak tetején áfa, van adó az autóra, fizet az autós az autópályért, fizeti az illetéket az átírásért, a műszaki vizsgáért, melynek jórésze megintcsak egy hatósági díj néven szereplő adó, ha kicsit gyorsan megy fizeti a gyorhajtás adót, fizet, fizet, fizet. Fizet a kötelezője(!) után nemhogy áfát, hanem un "baleseti adót". Ha vesz egy kínai, gyagyi jégkaparót, az első benzinkuton, jódrágán, máris 27% horror áfát... fizet.

De a P+R-re "nincs pénz", másra meg van. Fizettethetsz te dugódíjat, amennyit akarsz, pont azon a lefolyón megy le, mint a többi, elköltik mielőtt beszednék. KItalálható egy új adónem (vagy megemelik valamelyiket, illetve úgyis időről időre mindet, már csak az inflációt követve is) attól még nem lesz pénz arra, amit valójában mindenki leszar, akinek a dolga lenne, milyen budapesten élni.

Burgermeister 2019.01.06. 06:52:27

Bp mára egy élhetetlen nagyváros lett.Amit közel 30 éven át elkurtak nem lehet 4-5 év alatt megváltoztatni.

lbalazs 2019.01.07. 09:18:47

P+R parkolok kellenek, de nem elég a parkolókra gondolni. A metrók külső végállomásai messze a dugózónán belül vannak, mire átszállhatsz a metróra, már átverekedted magad a legnagyobb dugókon. Ki kell vinni a város szélére a metrókat, vagy a P+R parkolókhoz utakat is kell építeni, olyan utakat, amin máshova nem lehet eljutni. Pl: ha építenek Káposztásmegyeren egy nagy parkolót, akkor az M0-ról utat kell építeni hozzá, amin csak oda lehet menni, a városba nem. Így nem fog bedugulni. Az egyetlen eléggé kijáró kötött pályás megoldás az M2+HÉV összekötve lenne, amihez az Auchan parkolója majdnem elég közel is lesz, erre ezt megint levették a napirendről. Az M1 hosszabbítás még mindig a dugózónán belül ér véget. Ettől függetlenül az M2 mellett az összes P+R fizetős lesz mire felújítják. Lehet mondani, hogy semmi sincs ingyen, de akkor szépen be fog hajtani mindenki a városba autóval. A pesti közlekedés másik problémája, hogy rengeteg átszállást igényel a használata. Az átszállások nincsenek jól kialakítva, sokáig tartanak.

UNIOHID · www.uniohid.hu 2019.01.07. 17:31:46

" Nagyon bonyolult, összetett dolog a város, okosan kell csinálni mindent vele kapcsolatban."

UNIOHID
2018. október 18. ·
Most, hogy végre (ha nem is a tervezett módon, de) érdekes lett a 2001-ben - a www.UNIOHID.hu révén - jelzett vízióm, összeszerkesztettem a MÉDIAUNIÓ-nak ajánlottakat a "sétáló Nagy-Belváros" ügyében:

2008-ban:
1. Az alábbi témát, ügyet javaslom a Média Unió Kuratóriumának figyelmébe:

Az UNIOHID révén - szerves fejlődéssel - kialakuló,
a jelenlegi szűken vett Belváros és a turisztikailag szintén szigetszerű Várnegyed "egyesüléséből" adódó
SÉTÁLÓ NAGY-BELVÁROS (www.UNIOHID.hu).

Indoklás: