A Kőérberki-tó üzemeltetési feladatait az újbudai önkormányzatnak kell elvégeznie, ugyanis a tavat fenntartó cég szőrén-szálán eltűnt. Mindeközben a természet elkezdte visszavenni a területet és a szemét is felgyűlt a tóban. Pál András fotós, természetjáró járt utána a tó sorsának.
A Kőérberki-tó mint a korábbi bejegyzéseinkből (itt és itt) kiderül, egy elég hányatott sorsú tó, mely az utóbbi években magára maradt. Az eredeti tulajdonosa csődbe ment, a tó körüli füves terület egy bankhoz került, míg a tó egy jogutód céghez, amely jelenleg is a hivatalos tulajdonosa és fenntartója a tónak. A cég köddé vált, és nem hajlandó bármilyen mértékben is karbantartani a tavat.
A Járókelő folyamatosan értesítette az önkormányzatot a tó állapotával kapcsolatban, a tavon kialakult hulladékszigetek lelőhelyéről. Az önkormányzat egy novemberi leveléből kiderül, hogy mikor fordult a tó története rossz irányba.
Fotó: Pál András
A tó eredeti építtetője még mindent az előírások szerint végzett el és alakított ki, ám időközben a cég csődbe ment, így a tó egy jogutódhoz került, amely sajnálatosan már nem az előírtak szerint tartotta karban a tavat. Ekkor még az önkormányzat bízott abban, hogy észhez tér a fenntartó, és el fogja végezni a kért feladatokat, például tisztán tartja a tavat, a tavon átívelő hidakat karbantartja. Az újbudai önkormányzat azt válaszolta, fedezet hiányában nem kíván részt venni a tó helyzetének javításában, csupán a létfontosságú feladatokat végzi el, így például a villamos mellett futó utat használhatóbbá tette.
December közepén a tó vízszintje egyre magasabbra nőtt, már-már a nagy esőzésekkel járó viharok idején megszokott vízmagasságot érte el. A tó végén fekvő vízleeresztő és egyben szűrő berendezés szinte teljesen eltömődött iszappal és náddal, így a tavon mindössze annyi víz tudott átfolyni, ami éppen elég volt arra hogy a forrásból eredő víz átjusson. Minden extra vízmennyiség a tóban maradt. Jeleztük az önkormányzatnak a problémát, akik gyorsan reagáltak a helyzetre, felkeresték a Vízügyi hatóságot, a Fővárosi Csatornázási Műveket, és még a Katasztrófavédelem véleményét is kikérték az ügyben, illetve természetesen a tó fenntartóját is felkeresték.
A tó jelenlegi üzemeltetője sajnos nem végzi el a szükséges karbantartási feladatait, így Önkormányzatunk új üzemeltetőt szeretne megbízni, melynek keresése jelenleg folyamatban van.
Az önkormányzat a tó állapotával kapcsolatos megkeresésemre azt válaszolta, hogy mind ők, mind a Fővárosi Csatornázási Művek hiába kereste a fenntartó céget, a levelük átvételre sem került.
Feltehetőleg ekkor döntöttek úgy a szereplők, hogy feladják a várakozást, és átveszik a tó fenntartását. A vízleeresztő vizsgálatából kiderült, hogy bár akkor még nem állt fent veszély, a hóolvadás és csapadék nyomán könnyen nagyobb baj is történhetett volna, ezért rövid időn belül kitisztították a szűrőt, és 1-2 héten belül a megszokott vízállás állt helyre.
Februárban lezárásképpen kaptunk egy újabb levelet, melyben jó hírek érkeztek. Ez alapján a jövőben folyamatosan karban fogják tartani a szűrőt, felújítják az omladozó fahidakat, és pályázat útján keresnek egy céget, amely vállalja a tóban úszó szemét összeszedését.
A tó iszaposodásáról és a túlnőtt nádasról nem szól a fáma, ám remélhetőleg ezek sem maradnak ki a sorból. Mindezek után az elvárható lenne, hogy ha a tó a közeljövőben új tulajdonoshoz kerül – az önkormányzat és a bank árverezni tervezi a tavat, lévén hogy az eredeti tulaj nem fizette ki a felvett hiteleket -, hogy a környéken élők egy ténylegesen élő és virágzó tavat kapjanak.
Szerző: Pál András
