Ha megosztod, megoldod.

A Járókelő csapat 2012 óta segít a városlakóknak abban, hogy
bejelenthessék a kátyúkat, letört szemeteseket, lekopott zebrákat és
egyéb közterületi problémákat a lakóhelyükön.

Hangulatos a 41-es vonala, de meddig marad így?

Hangulatos a 41-es vonala, de meddig marad így?

2016. október 08. - Járókelők

Folytatjuk a Hosszúréti-patak és a Kőérberki-tó környékének áttekintését egy fotós természetjáró beszámolójával.

A Kőérberki-tóval foglalkozó korábbi bejegyzésben már szó esett a tavon keresztül futó és Újbuda, Budafok-Tétény és más környező települések mindennapjaiban részt vevő patakról. Neki köszönhetjük a bőséges élővilágot a környéken és a folyamatos vízellátást, ami életben tartja a Kőérberki tavat, nem utolsó sorban pedig a terület legnagyobb részén ez az elsődleges csapadékvizet elszállító csatorna. Nélküle nem lenne ugyanolyan a terület, és a 41-es villamos vonala sem lenne olyan hangulatos.

Ám sajnálatosan a patakról elfeledkezett (el akar feledkezni) a kerület, így a hosszú évtizedek alatt se történt bárminemű „karbantartás” a patak mentén (egyes helyeket leszámítva, mint pl. a villamos „Rózsavölgy-alsó” nevű megállója, ahol a BKK pár évvel ezelőtt megerősítette a medret, hogy megóvja a villamos vágányzatát). Az évek teltével, nem csak a város növekszik és népesedik, de a patakba is egyre több víz folyik bele, legfőképpen a viharok idején rendkívül nagy mennyiségű víz folyik le rajta, ám környezete ehhez képest nem változott, nem állt rá a megnövekedett szükségletekre, és ilyenkor a természet nem tud mást tenni mint maga lép.

A patak esetében is ez történt, ahogy jöttek a nagyobb árhullámok, a patak úgy vájta a medret egyre szélesebbre és szélesebbre. A patak mentén fekvő házak és a kerület is az idők során (jórészt sok-sok évvel ezelőtt) próbálkozott valamiféle védelmet létrehozni, hogy megóvja a házakat és a villamost (korábban hév), ám mint a képeken is jól látszódik, ami korábban megfelelő védelmet nyújtott az ár elől, az mára jórészt szétbomlott, vagy csupán nem elegendővé vált. Nem beszélve azokról a helyekről, ahol semmilyen védelem nem volt, így ott a víz szabadon mossa alá a földet, amíg az nem bírja és megcsúszik.

A legkorszerűbbnek és legfrissebbnek nevezhető „védelem” az ár ellen jelenleg Rózsavölgy-alsó és a Budafoki elágazás közötti területen található, ahol a Fővárosi Csatornázási Művek állíttatott fel egy nyúlgátat, mely a többi korabeli védelemhez hasonlóan az idő martalékává vált. Nincs egy éve sem, hogy legutóbb fel lett állítva. A Fővárosi Csatornázási Műveket meg is kérdeztük a problémáról, jelezve, hogy a nyúlgátnál használt homokzsákok jórészt kiszakadtak, és a bennük lévő homok csak tovább szennyezi (eliszaposítja) a patakot, és a patak vize a Dunába torkollik így idővel a folyót is „szennyezi” a beleömlő homok és az elúszó zsákok.

A kérdésünkre ezt a választ kaptuk:

„Mivel a patakmeder felszíni adottságai kedvezőtlenek és a patak partja túl alacsonyan fekszik, feltétlen szükséges a patak mederrendezése. Ez a feladat azonban nem tartozik a Fővárosi Csatornázási Művek feladatkörébe. A már többször tervezett mederrendezés megvalósításáig, társaságunk csak kármegelőzési jelleggel tartja fenn a gátat, a környező épületek biztonsága, valamint a veszélyérzet csökkentése érdekében. Az ideiglenes jellegű homokzsákos gát átrakásáról, rendbetételéről évente egyszer, a zivatarszezon előtt gondoskodunk, melyre az idén is sort fogunk keríteni.”

Jelenleg évente felállításra kerül a homokzsákokkal hosszan megpakolt gát, majd a lakók és arra járók láthatják ahogy hónapról hónapra (viharról viharra), egyre kevesebb zsák marad a gáton, feltehetőleg úszik a Duna felé. A nyúlgát a „legfrissebb védelem” az ár ellen, a BKK feljebb a Kőérberki-tó előtti szakaszon megerősítette a 41-es villamost alátámasztó medret. A villamos az utóbbi években 1 vágányra szorult, mert a patak veszélyesen közel került a külső vágányhoz. 2 hónappal ezelőtt a Fővárosi Csatornázási Művek bár helyreállította a nyúlgátat, de ezúttal 1 szinttel alacsonyabb lett, és csak idő kérdése, hogy újra a képeken látható állapot álljon fel.

28162676801_41a0e2cdc2_k.jpg

Fotó a BKK augusztusi felújításáról. Szerző: Pál András

Reménykedve írom ezt a bejegyzést, abban bízva, hogy egy alapos összefoglalással, kép riporttal kiegészítve, fel tudjuk kelteni az önkormányzat érdeklődését, látva, hogy nem elfelejtendő a Hosszúréti-patak, mert ahogy az évek telnek, az árhullámok jönnek-mennek, úgy kell majd egyre szélesebb területen helyreállítani a medret, vagy akár alátámasztani, nehogy a házak kertjét körülvevő kerítés bedőljön a patakba, úgy ahogy néhány szegény fa már megtette. Ez az, ami az időnkénti emlékezetes villamos kimaradásokat okozza, mivel a fák gyakran a vágányra dőlnek.

Szerző: Pál András

A bejegyzés trackback címe:

https://jarokelok.blog.hu/api/trackback/id/tr6911778959

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Paraphone 2016.10.09. 13:13:52

Naiv és kedves elgondolás a zivatarokra fogni a megugró vízszintet. Elvégre ugyanazok a zivatarok duzzasztják pl az Ördög-árkot, vagy a Rákos-patakot is, ezek mégsem mossák alá a környező utakat, síneket, kerítéseket.

A nagyobb, helyi probléma az, hogy a környék a régi, ritkán épített, hagyományos kis faházak, bungalók helyett beépült emeletes családi házakkal, melyek a csapadékvíz-elvezetésüket a Hosszúréti-patakba (?, nem árok?) oldják meg. És ez csak a jéghegy csúcsa, mert sokan a szennyvizüket is ide vezetik. Az utóbbi biztosan, de lehet, hogy mindkettő illegális: a Hatóság néha végig is megy, és bebetonozza, meg púrhabbal telibefújja az illegális kivezetéseket, de ezek a megoldások nyilván nem örök életűek.

Lixon 2016.10.09. 16:23:34

@Paraphone: Teljesen igaza van. Hogy legkönnyebben meglehessen érteni a problémát, elég arra gondolni hogy mi minden történt a patak körül az elmúlt évtizedekben, és mi történt magával a patakkal. (Hivatalosan Hosszúréti-patak. Esetlegesen a Budaörsi részt hívhatják ároknak.)
Eredetileg ugye a patak arra a célra jött létre hogy a forrásból eredő vizet, és az esőzések idején innen-onnan lefolyó vizet elvezesse a fő folyóba a Dunába.
Ámde azóta változott sok minden. Egyre gyakoribb hogy hirtelen nagy mennyiségű víz hullik le, ami a területen kiépített vízelvezetés miatt jórészt a patakban köt ki, nem beszélve az említett esetleges szennyvizeket. Másik fő változás hogy pár éve létrejött a Kőérberki tó, ami ugye nagy szakszerűtlenség közepette épült, hisz a tavat szépen feldúzzasztották és szép is, de egyáltalán nem tervezték meg hogy oké most szép és jó, de a jövőben mi lesz vele? És így már a tó több mint 10 méter széles, és sokszor a benne lévő iszap miatt alacsony vízállásnál is a vízszintmérő 3-4 méternél áll, úgy hogy a hattyúk térdig érő vízben állnak, így nagy esőzések idején, már többször megfigyeltem hogy a tó szinte átváltozik egy vadvízi evezős tereppé, hisz a túlnőtt nádas, az iszap, a lépcsőzetesség, az itt-ott fennakadó szemét és faág mind mind feltartja a vízfolyást, ami így 8-9 méter magassá duzzad, már már eltűnik a vízbe a vízszintmérő mintha nem tervezték volna olyan magasságra. És hát ugye a több mint 10 méter széles, és 8-9 méter mély tó beletorkollik a maximum 1-2 méter széles patakba, és hát a szemetelés lévén a patakban is sok faág, szemét és egyéb akadály ragad meg, ami eltereli a vizet, és hát mivel a kemény mederalj lévén lefelé már nehezen tud terjeszkedni, és hát széltében egyszerű föld van, így hát természetes hogy a patak szélesíti magát. Érdemes megnézni a Csatornázási Művek által állított nyúlgátot hogy milyen magason kinyúlik a patak medréből, jelezvén bármi elképzelhető. És hát nem beszélve ugye hogy a 41-es villamos se véletlenül szorult 1 vágányra korábban, illetve lett máshol is megerősítve mielőtt a Dunába köt ki néhány vágányszakasz.

Rise1899 2016.10.10. 08:56:45

A patkánykérdés sokkal égetőbb. Gyakorlatilag hemzsegnek a patak mentén mindenfelé, pláne a Sport11-nél, a "tó" részen.

kacsa. 2016.10.10. 10:08:48

Patak: Volt FCSM-es ismerős mondta, hogy az a probléma, hogy szinte lebetonozták a vízgyűjtő területét az utóbbi években, így zápor esetén minimális késleltetés és elszivárgás után megjelenik a víz a patakban. Vannak csapadékmérőik és a vízszintet is nézik, de ilyen gyorsan nem tudnak cselekedni. A műszerek csak arra voltak jó, hogy kiderüljön, amikor szabálytalanul eresztették le a vizet a felduzzasztott résznél. A mederrendezésről már évek óta beszélnek, de azóta is csak tűzoltás jelleggel csinálnak bármit is. Na meg nagyjából 10 évente előkerül a téma, hogy milyen jó utat lehetne oda építeni, ha megszüntetnék a villamost és befednék a patakot. Remélem, hogy ezt nem lépik meg.

OFF:
@Rise1899: Célszerű a Bábolnainak jelezni, hogy sok patkány van, bár a rendszeresen kirakott mérges dobozokból ítélve tudnak róla (lakossági bejelentésre egyébként ingyen kimennek Budapest határain belül). Sajnos most már feljebb is vannak patkányok, valamelyik áradás megzavarhatta őket vagy túlszaporodtak (legalábbis ez volt a szagember magyarázata), mindenesetre bevették magukat egy lakatlan házba, a tulajdonos hozzájárulása nélkül pedig nem mehetnek be irtani, úgyhogy onnan is van utánpótlás. Ha nem okoznának annyi kárt és nem terjesztenének "jó" kis betegségeket, nem zavarna, mert amúgy nagyon jópofa és okos állatok.

Lixon 2016.10.10. 12:51:58

@Rise1899: A patkány, vagy szakszerűbben inkább pocok kérdés szerintem nem egy bonyolult dolog. A tavat rendszeresen látogatják gémek, vércsék és egy öjv pár is a közelben él, és mind szereti a pocok/patkány falatot. Sőt télen még kócsag és egyéb faj is ott telel akik ugyanúgy szeretik őket.
Nem mondom hogy ez mindenre megoldás, de ők alaposan megtudják csappantani a létszámukat.
Itt a megoldás rá:
www.youtube.com/watch?v=J0tGI6R6bcc
süti beállítások módosítása