Mire jó a Járókelőnek a közérdekűadat-igénylés? (workshop jegyzet)

Az alábbiakban Nagy Bálint jegyzetét olvashatjátok az Asimov Alapítvány és az Átlátszó közös, közérdekűadat-igénylésről szóló workshopjáról.

Bevezető

• NEM csak konkrét számadatokra illetve szerződésekre lehet rákérdezni.

• Brit: WhatDoTheyKnow

• FYI (kevésbé aktív)

• Az EU közérdekű adatigénylő portálja: AskTheEu

• Amerikai: MuckRock (nagyon rossz kereséssel)

A közadatigénylés jogi háttere

• Közérdekű adatgazda: állami, helyi illetve egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy. Az adat a szerv tevékenységére vagy közfeladat ellátására kell, hogy vonatkozzon.

• Közérdekből nyilvános adat: minden olyan adat aminek nyilvánosságát jogszabály rendeli el. (pl. polgármesterek vagyonnyilatkozatai). Ezeket automatikusan nyilvánosságra kell (kellene), hogy hozzák.
  Mindkét fajta adat igényelhető a KiMitTudon.

• Személyesen is lehet egy konkrét szervtől közadatot igényelni.

• Általános érvényű szabály, hogy amilyen formában igényelve lett a közadat, olyan formában kell a választ is küldeni (lehetnek kivételek).

• A közérdekű adatigénylés elküldése után az adatgazdának 15 napja van érdemi választ adni. Ha több időre van szüksége, akkor 8 napon belül kérheti, hogy még +15 nappal hosszabbítsa meg a határidőt (a beküldéstől számított 30 napra).

• Jogosan kérhetnek fénymásolási illetve szkennelési díjat, reális határokon belül. Az irreális díj kérelmet bíróságon meg lehet támadni.

• A megtagadás csak akkor jogszerű, ha részletesen megindokolják és erre a törvény alapján joguk van.

• Tipikus megtagadási okok: a kért adat személyes adat illetve személyes adatokat is tartalmaz > ilyenkor megkérhetjük azt, hogy a személyes adatokat takarják ki és úgy küldjék meg.
  Döntést előkészítő adat (erre az esetek nagy többségében nem jogszerűen hivatkoznak), mert itt meg kell indokolni, hogy melyik döntés előkészítésére irányul, viszont itt fel lehet daraboltatni az adatot és csak egy részét elkérni ami viszont már nem számít döntést előkészítő adatnak. Ha a döntés megszületett, akkor onnantól kezdve az összes a döntés előkészítése miatt megtagadott adatigénylést ki kell adni, onnantól már nyilvános.
  Minősített adat: állam titok, stb.
  Üzleti titok: ha az állam üzletel egy piaci szereplővel akkor az állam, mivel közpénzből fizet a piaci szereplőnek, nem hivatkozhat üzleti titokra. Önkormányzat parkolási bevétele pl. KÖZPÉNZ.
  Adat nem áll rendelkezésre: ha biztosan náluk kell lenniük, akkor nekünk kell bizonyítani, hogy náluk van.
  Ha az adat a KÉRT formában nem áll rendelkezésre, akkor a törvény szerint a minimális mértékű erőbefektetést el lehet várni az adatgazdától. De csak létező adatot lehet kikérni.
  Az adat nincs az adatgazdánál: ilyenkor jogszabállyal kell bizonyítani azt, hogy az adat az aktuális adatgazdánál van.

• Nem válaszolnak: jogorvoslatot lehet kérni a határidő lejártával.

• A Közigazgatási Eljárási törvény (KET) törvény nem egyenlő az Infotv-vel! 15 nap válaszadási határidő vs. 30 nap.

Jogorvoslatok

• NAIH vizsgálat kezdeményezése: hatósági jogkörökkel rendelkezi (ombudsman jogok is náluk vannak). Ez akkor célszerű, ha valamilyen szimbolikus ügyben, vagy ha egy konkrét adatgazdánál több egymást követő ügy is elbukott. A vizsgálat bejelentéssel indul, amit mindenféle laza okokkal el utasíthat (csekély jelentősségű, nincs aláírva stb…), a vizsgálat az ingyenes viszont nincsenek szoros határidők, elhúzódhat akár egy évig is. Jellemző a fél-háromnegyed év. Az értelme az egésznek az, hogy a végén egy jelentést fognak kibocsájtani, amiben fontos megállapítások lehetnek ránk és a konkrét ügyre nézve. Erős szimbolikus jelentősége van. A NAIH vizsgálat nem akadálya a későbbi per indításának.

• Bíróság: 30 nap áll a rendelkezésre a bírósághoz fordulással. Első fokon nagyon egyszerű az eljárás. A 30 nap úgy számolódik, hogy ha történik érdemi válasz akkor onnan indul a határidő, ha nem akkor a 15 nap (illetve 2x15 nap) után indul a 30 nap.
  A perben az a felperes, aki az adatok kiadását kéri. Alperes az adatkezelő.
  Meg kell találni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot (>adatgazda székhelye), ezekben az ügyekben a járás bíróság fog hatáskörrel rendelkezni. Ha országos illetékességű szervet perel az ember (minisztérium stb…) akkor a főrvárosi törvényszék jár el.
  Elsőfokú eljárás: Nem annak kell bizonyítani, aki kér, hanem az alperesnek kell bizonyítani, hogy miért NEM teljesítette az adatigénylést.
  Bírósági ítélet > vagy jogerősség válik, vagy az alperes fellebbez és másodfokra ugrik a dolog.
  Másodfok: jogi képviselő kell (pl. Átlátszó). Másodfokú bíróság döntése jogerős.
  
  Ha a jogerős ítélet után a kiadás mégse történik meg, akkor lehet végrehajtást kérni. (ez nem szerencsés, mert az állam egyik zsebéből a másikba rakja a pénzt). Ami  jobb, hogy a közérdekű adat eltitkolása BŰNCSELEKMÉNY, fel lehet jelenteni az adatgazdát (MTVA ügy).
  Az eljárás illetékmentes! Az egyetlen költség a perköltség lehet, ha elveszítjük a pert, akkor az alperesnek a jogi képviseletei munkadíját ki kell fizetnünk, ez a költség 10-30eFt lehet.
  Visszaélésszerű adatigénylés: ez nem került bele a jogszabályba. Aki tételes és számlaszintű adatokat kér, annak az igénylését meglehet tagadni azzal, hogy tételes, számlaszintű pénzügyi gazdálkodási adatokkal dolgozik (NAV, KEHI…).

• Az is közpénz, amivel az önkormányzat 100% tulajdonában lévő cég gazdálkodik, tehát közadat.

****

Járókelő.hu-s ügyek kapcsán beadott közérdekűadat-igénylések a KiMitTudon.

• http://kimittud.atlatszo.hu/request/szabalytalan-rendori-tevekenyseg 
• http://kimittud.atlatszo.hu/request/margisztigeti-futokor-felujitasa#incoming-3302
• http://kimittud.atlatszo.hu/request/leomlo-betonfal
• http://kimittud.atlatszo.hu/request/kulso-mester-utcai-utburkolat